Zayn engem nézett és az arcáról tisztán le lehetett olvasni, hogy nem tudja mit tegyen.
-Nem szeretnél kijönni a kertbe? Beszélgethetnénk...-hangja bizonytalanul csengett.
-Menjünk.-kiváncsi voltam, hogy miről akar beszélni. Kiváncsi voltam, hogy felhozza-e azt a napot, amikor összetörte a szívem. A kert ugyanolyan gyönyörű volt, mint a ház maga. A kert legtávolabbi végébe egy hintaágy volt.Zayn elindult arra felé, majd némi tétovázás után követtem. Mikor odaértem ő már ott ült, hirtelen nem tudtam mit csináljak.
-Kérlek ülj le.-mikor ezt mondta nem nézett rám. Leültem, de a tőle legtávolabbi pontba. Fél szemével engem figyelt, és egy csalódott mosoly jelent meg az arcán.- Nem csodálkozom, hogy nem mersz a közelembe ülni. A te helyedben én is undorodnék magamtól.-mikor ezeket a szavakat mondta, mereven maga elé nézett. Kíváncsi lettem volna, hogy mi játszódhat le a fejében.
Zayn szemszöge:
A legtávolabbi pontba ült le. Végülis miért csodálkozom ezen, hiszen a helyében én is ezt tettem volna. Mikor az öltözőbe megpillantottam őt újra, a szívem hevesen vert és újra őt akartam ölelni. Még mindig szeretem, sőt talán jobban, mint akkor. Mikor Perrie bejött és megcsókolt, nem éreztem már ugyan azt. Akkor döbbentem rá, hogy az én szívem csak egy lányt tud szeretni, de az az egy lány nem Perrie, hanem Lili. Gondolkodásomat az ő lágy hangja szakította félbe.
-Az a szőke hajú lány a barátnőd, igaz?
-Igen, Perrie Edwars.-mikor válaszoltam a feltett kérdésére, mintha újra megbántottam volna, mintha reménykedett volna, hogy csak félre értett valamit. De biztos csak én képzelődöm.- Lili, tudom, hogy megbocsátottál, de a bizalmad elvesztettem. Lili én szeretném visszanyerni azt, szeretném ha nem is több, legalább barátok legyünk.-megdöbbentették szavaim.
-Miért?-arckifejezésem láttán folytatta-Miért akarod, hogy barátok legyünk? Van neked elég barátod. Miért kell az én barátságom, ami mellesleg 3 évvel ezelőtt a tiéd lehetett volna a szerelmemmel együtt. Akkor nem kellett, akkor most miért kell?
Lili szemszöge
-...Akkor nem kellett, akkor most miért kell?-láttam, hogy szavaim fájnak neki. De nem érdekelt, azt akartam abban a pillanatban, hogy neki is legalább fájjon, még ha nem is annyira mint nekem akkor. Nem szólt semit, csak emésztette a hallotakat.- Nem nem kell senki barátsága sajnálatból, vagy lelkifurdalásból. Főleg a tiéd nem.- meglepődött szavaim súlyán, és tudtam, hogy megbántottam. Nem tudott mit mondani. Egy könnycsepp legördült az arcán, majd felállt és elment. Abban a pillanatban bántam meg minden kimondott szót. Éreztem szemeim megtelnek könnyel, majd végigszántva az arcomat elkezdtek hullani.
-Mekkora egy hülye vagy Lilien Skin!- csak ezt mondogattam magamnak. Elfeküdtem a hintaágyon, majd csak sírtam.
Reggel nem a hintaágyon ébredtem. Biztos elaludtam és valaki felhozott. Körülnéztem, de senki nem volt a szobába. Az éjjeli szekrényen egy cetli hevert az én nevemmel. Ez állt rajta:
Reggelt Lili:)
Tegnap elaludtál a hintaágyon, ezért felhoztalak, remélem nem baj. A srácokkal fellépésünk lesz este, ezért elmentünk próbálni. Du. olyan 3 körül érünk haza, légyszi várj meg. A szekrényemből vehetsz ki tiszta ruhát nyugodtan.
U.i.: Légyszi csinálj valami kaját nekünk, mire hazaérünk:$
xoxo Kevin
Nagyszerű még én főzzek rájuk. Mindegy, ennyit igazán megtehetek. Kikeltem az ágyból, majd Kev szekrényéhez léptem és kihalásztam egy supermanes pólót, meg egy elnyűtt boxert és elindultam a fürdőbe. Legalább 20 percig áztattam magam, majd kiszálltam mikor kezdett kihűlni a víz. Felvettem a bevitt ruhákat, majd a konyhába indultam. Ott is egy cetli várt, miszerint Mag elment valami tánc klubbot megnézni. Hát egyedül maradtam. Bekapcsoltam a hifit, felhangosítottam majd elkezdtem táncolni és közbe gondolkozni, hogy mit főzzek. Fél 2 volt, úgyhogy a rántotthús és sült krumpli mellett döntöttem. Mikor kész lett a kaja épp tálalni akartam, mikor a kedvenc számom csendült fel, ami a Maroon 5-tól a The man who never lied. Elkezdtem táncolni a tányérokkal a kezembe meg énekelni. Tök beleéltem magam és csak a szám végén vettem észre, hogy a fiúk már megjöttek és az ajtóban állnak. Mind engem néztem kitágult szemekkel. Nem táncolok és énekelek valami jól, de azrt ennyire rosszul se, hogy így kelljen nézni.
-Mit bámultok?-eddig észre se vettem, de Zayn nem volt köztük-Zayn hol van?
-Perrievel találkozik.- mikor ezt Lou kimondta hatalmas ajtócsapódást hallottunk, majd láttuk ahogy Zayn idegesen elviharzik, majd megint egy ajtócsapódás. Kérdőn néztem a fiúkra, de ők megrázták a fejüket, hogy ők se tudják mi van. Elindultam Zayn szobája felé, de Liam megállított.
-Hagyd egy kicsit most egyedül.
-Rendben. Akkor együnk.-Naill szeme felcsillant.-Rántotthúst csináltam, remélem szeretitek.
-RÁNTOTTHÚS!!!!-üvöltött fel Naill, mire mindenki nevetve elkezdte ingatni a fejét.Miután megettük amit főztem, én hazaugortam pár cuccomért, mert a fiúk rávettek, hogy maradjak még 1-2 napig. Ez úgy se baj, mivel Maggie nemrég üzent, hogy holnap elutazik a táncosokkal 4 napra egy fellépésre. A fiúk a lelkemre kötötték, hogy hozzak fürdőruhát is. Mikor visszaértem a nappalibba gubbasztottak, kivéve Zaynt. Ő azóta nem jött ki a szobájából.
-Na végre megjöttél. Irány a MEDENCE!!!-Harry, Naill és Lou egyszerre üvöltötték el magukat, majd már futottak is ki a medencébe.
-Mindjárt megyek csak átveszem a fürdőruhám.-Liam és a bátyám bólintott, majd én fel, ők meg kifele indultak el. Elmentem Zayn szobája előtt, ahol megtorpantam, majd továbbmentem a fürdőbe. mikor kész lettem egy törölközőt magamhoz véve indultam el a többiek után, de Zayn szobája előtt ismét megtorpantam, de immáron már bekopogtam. Semmi válasz nem jött, ezért benyitottam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése